Első forma 1-2. / First Form 1-2., 2007
installáció / installation, 140x240x50 cm

műanyag fólia, karton, fa, Domián Gyulával közös projekt/ plastic foil, carton, wood, a project with Gyula Domián

Forma1 -az egyik legnagyobb iparág, az autóipar fejlesztő környezete, pusztán formaverseny, ahol az autókat nem közlekedésre használják. Az autógyártás és kereskedelem multinacionális érdekeltség, a fogyasztói társadalom álszükségletei közül talán a leginkább környezetromboló. Az autó birtoklása a helyváltoztatás privát tere, az otthon biztonságát és megszokottságát kölcsönzi az utazónak, a luxushajléktalannak. A szociális hajléktalan ellenben a társadalmi kapcsolatrendszer legkiszolgáltatottabb rétegébe lecsúszva kénytelen lemondani a privát teréről, kiszorul a nyilvános közlekedési térbe, leginkább mozdulatlanságra kárhoztatva. A hajléktalanok privát tér utáni olthatatlan vágya a bádogvárosok kunyhóiban ölt testet, amiket a társadalom peremére szorulva, annak hulladékából építenek. A sebesség megjelenése a formaképzésben elsősorban azokon a gyors mozgást lehetővé tevő szerkezeteken (testeken) érvényesül, melyek segítségével az ember helyet változtat (ld. Paul Virillo: Az eltűnés esztétikája). Az áramvonalas versenyautó formai specifikumainak megvalósítása a hajléktalanok hulladékokat felhasználó recycling technikájával társadalmunk egyik alapvető paradoxonát jeleníti meg./

Formula 1 is on of the biggest industries, the developing environment of car industry, where the cars are not used for any transport. The car manufacture and trade habving multinational interests are the most environmentally destructive industry among all the fake needs of the consumer society. The posession of a car, the private space of locomotion, provides the passenger or the luxury homeless with the security and familiarity of home. However, the social homeless sliding down to the most vulnerable layer of social networks is forced to give up their private space, excluded to the public transport space, most likely condemned to immobility. The homeless'undying desire for the private space embodies in tin shacks built of the junk of the society, excluded to the margins of it. The appereance of the speed on the forms can be seen first ont the vehicles that help people to change their place (see Virilio: The Aesthetic of Disappearance) The remaking of the formal specifity of the streamlined racing cars by the recycling technique of the homeless represent one of the basic paradox of our society.